Dél-Lengyelország

A Krakkói Főkonzulátus konzuli területéhez tartozó 6 dél-lengyelországi vajdaság (106 ezer km²) Lengyelország gazdasági életében meghatározó szerepet játszik, ipari, kutatás-fejlesztési és szolgáltatási központok helyszíne. A térség megközelítőleg a lengyel teljes GDP 40%-át adja, a nemzetközi befektetések célpontja, egyben a magyar KKV-k kereskedelmi-üzleti szempontból fontos célpiaca. Az alábbiakban bemutatjuk a vajdaságokat gazdasági szemszögből.

Kis-Lengyelország (Małopolska)

A missziónak helyet adó Krakkó központú Kis-Lengyelország a dél-lengyelországi térség szolgáltatási központja. Maga a kis-lengyelországi régió külpiaci jelentőségét az innovációs, tudományos-technológiai potenciál adja, amely a térség tőkevonzó képességét erősíti. Krakkó meghatározó turisztikai központ is. A szolgáltatási ágazatok adják a vajdasági GDP 56,4%-át. Ipari potenciálja a vegyipari, elektronikai és tudásalapú ágazatokban jelentős. A vajdaság gazdaságfejlesztési koncepciójában a fejlesztendő és potenciálisan meghatározó ágazatok: biotechnológia és élettudományok, megújuló energia, ICT/BPO/SSC, vegyipar, fémipar, elektrotechnika, kreatív iparágak, „szabadidőipar”, turisztika. Az első lengyel régió, amely elnyerte a „The European Enterpreneurial Region” címet. A vajdaság fejlesztési programja kiemelten kezeli a vállalati környezet optimalizálását. A Világbank Doing Business rangsorában Krakkó a 16. helyet foglalta el, mint az egyik legmegfelelőbb hely gazdasági tevékenység végzésére. A kedvező helyet elsősorban a cégalapítás és jogi környezet előnyei adták. Magyar cégek elsősorban az ingatlanfejlesztésekben (Trigránit, Futureal), illetve a közműprojektekben (SCS) és közlekedési/városfejlesztési projektben (EPS) vesznek részt. Az országosnál meghatározóbb az üzleti jelenlétünk a műanyagszármazékok és kőolaj export terén (SLOVNAFT), valamint az országosnak megfelelő a gyógyszeriparban. Magyar vállalati jelenlét erőteljes a gasztronómia és élelmiszeripar tekintetében, borászati termékeink kereskedelmi központjának számít Krakkó. A nagy hálózatokban is megtalálhatók a magyar termékek (Alma Market, Krakowski Kredens). Jelentős a biotechnológiai (Biotechnológiai szövetség) és orvos technológiai létesítményeink (Synchotron, Debreceni Egyetem) közötti együttműködés, valamint az egyetemek közötti kapcsolatok intenzívek. A régiónak mindenekelőtt a két testvérvárossal, Budapesttel, valamint Péccsel szorosak a kapcsolatai. Emellett Észak-Magyarországgal (Eger, Tokaj) szorosak a turisztikai és üzleti-gazdasági kapcsolatok.   

Szilézia (Śląsk)

A sziléziai vajdaság befektetési szempontból kiemelt övezet, az országos GDP-t meghaladó gazdasági potenciállal bíró térség, a lengyel ipar központja. Az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlagot. A katowicei gazdaságfejlesztés célterülete az autóipar, az ICT, megújuló energia, egyéb energetikai fejlesztések (Szilézia a lengyel szénbányászat központja). Az ipari régióban számos nemzetközi cég telepedett meg, a legjelentősebb gyártók a FIAT, a GM Opel, az ISUZU, valamint az Alstom. A térség legfontosabb regionális központjai Tychy, Bielsko-Biala és Gliwice. A régióval fejlettek a kapcsolataink, gazdasági kapcsolódások azonban korántsem annyira intenzívek. Mindenekelőtt beszállítói kapcsolatok fejlesztésére törekszünk (fémipar Dunaferr, műanyagipar, kőolajszármazékok, brikett, erőművek alapanyaga, stb.). A földrajzilag közel eső észak-magyarországi fesztiválok, fürdőhelyek népszerűek a térségben, a turisztikai célzatú gasztronómia és borkultúra ismert, ugyanakkor korántsem annyira széleskörben mint Kis-Lengyelországban. A régió intenzív kapcsolatokat tart fenn Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Katowicében található a Wizzair központja. A Dél-Lengyelország centrumának számító katowicei és a kis-lengyelországi vajdaságok alkotta gazdasági tér ipari, innovációs és szolgáltató központ, 8 milliós lakosával, felsőoktatási, tudományos-kutató intézményeivel, ipari létesítményekkel komoly piaci potenciált jelent. A Via Carpathia európai útvonalhálózat megalkotásának és a közelmúltban megjelenő nemzetközi útvonalakkal rendelkező buszvállalatok lehetővé teszik Wrocław, Krakkó és Katowice közvetlen összeköttetését, mely kedvezően hat a kétoldalú kapcsolatokra.

Kárpátalja (Podkarpacie)

A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok jövője szempontjából az egyik legígéretesebb terület a Kárpátaljai Vajdaság, amely nagy energiával harcol a Közép-Európát É-D irányban összekötő infrastrukturális hálózat (vasút, közút, légiközlekedés) a XXI. századi igényeknek megfelelő kiépítésért, a Kelet-Magyarország- Kelet-Szlovákia-Kárpátalja térség gazdasági együttműködéséért (Kárpátok-Stratégia), Rzeszów ipari, logisztikai, innovációs központtá válásáért. A lengyel Országos Gazdasági Kamara (KIG) szervezésében a kárpátaljai vajdaság vezetésével, a befektetési ügynökségek vezetőivel, illetve a lengyel nagyvállalatoknál tett látogatás révén sikerült mélyebb ismereteket kapni a térségről. A dél-lengyelországi Kárpátalja vajdaság a légi-ipar kutatás-fejlesztési és gyártási központja Lengyelországban. A vajdaság az Európai Uniós csatlakozás óta eltelt időben rendkívül tudatos regionális fejlesztési programmal alakította ki arculatát, s vált a lengyel keleti térség húzórégiójává és a fejlesztéspolitika mintatérségévé. A regionális politikában három terület fejlesztését definiálták: légi-ipar, ökológiai mezőgazdaság- élelmiszeripar, valamint a gépgyártás/fémipar. A vajdaság és a befektetési ügynökség az átfogó, fejlett kommunikációval, a szakképzés helyi gazdasági igényekhez alakításával, a befektetési lehetőségek, területek fejlesztésével erősítette ezt a fejlődést. Az AEROPOLIS Technológiai Parkban a térség gazdasági specializálódás központja. A kárpátaljai vajdaság 2020-as stratégiája a smart specialisation keretében három fejlesztési pontot jelölt meg: smart growth, vagyis a tudás és innováció alapú növekedés elősegítését, a sustainable growth, vagyis az erőforrás-hatékony, zöld fejlesztés, és az inclusive growth, vagyis a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót elősegítő magas foglalkoztatású növekedést. A térség gazdasági fejlődésének elindítója, központi mozgató rugója a légiipari klaszter, amely gyakorlatilag a rendszerváltozáskor megmaradt légi-ipari bázis átalakításából, privatizálásából alakult ki. A klaszter egyrészt gyártásból (PZL Mielec-Sikorski Aircraft, PZL Swidnik- Augusta Westland, Goodrich Krosno, alkatrészgyártók: McBraida, Splast, etc.), másrészt oktatási egységekből (Rzeszów egyetem, Krakkó egyetem, műszaki iskolák, tudományos és kutatási, valamint képzési központ), illetve egy start-up valley-ből áll (accelerators, technológiai inkubátor). A térség nagyon erős kulturális és gazdasági kötődéssel rendelkezik Magyarország és a magyar vállalatok vonatkozásában. A dél-lengyelországi vállalati látogatások is megmutatták, hogy a nagy korporációk regionális kapcsolatrendszere jelentős mértékben meghatározzák a reláció kereskedelmi forgalmának alakulását. A kárpátaljai vajdaság potenciálisan rendkívül sok lehetőséget kínáló térség, a vállalati kapcsolataink erőteljesek. A térség egy ismert kisvárosa Krosno, mely kitűnő példája a lengyel-magyar történelmiségnek és napjaink kétoldalú gazdasági-kulturális kötődéseire, szoros együttműködésben áll az észak-kelet magyarországi régióval. Az itt található világhíres üveggyár számos látnivalót kínál az érdeklődőknek, illetve 2015-ben Miskolcon bemutatásra kerültek az itt készült üvegtárgyak. Továbbá magyar vonatkozású az itt szervezett bornapok, melyen minden évben kiemelt figyelmet kapnak a magyar borok, illetve a magyar kultúra.

Alsó-Szilézia (Dolnośląsk)

A térség egyik legdinamikusabban fejlődő régiója Alsó-Szilézia, ahol egyre erősödnek Németországgal a gazdasági, politikai és kulturális szálak, Hasonlóan intenzívek a Csehországhoz kötődő gazdasági kapcsolatok. Történelmi felosztásai miatt a mai napig jellemző a város multikulturálissága, nemcsak német, hanem ukrán-belorusz vonatkozásban is. Az alsó-sziléziai vajdaság központja Wrocław, magyar nevén Boroszló, a negyedik legnépesebb lengyel város. A fiatalos, nyitott szemléletű városban közel 300 ezer cég jegyezte be magát, ennek magyarázata, hogy a lakosság (főként a 20-30 év közöttiek) nagy hajlandóságot mutat saját vállalkozások indítására, így számos KKV vállalat jött létre a nagy cégek beszállítójaként. Ez is egy mutatója annak, hogy a munkanélküliség 3% körül mozog. A helyi oktatási intézményeknek köszönhetően a szakképzett munkaerő, a németül jól beszélő lakosság és a lengyel-német határ közelsége fontos vonzerő a nagyobb külföldi, főleg németajkú vállalatoknak, aminek példáját láthattuk a Jaguar és a Mercedes-Benz új gyáralapítási folyamatában. A fent említett vonzerők magyar szemszögből viszont óriási konkurenciát jelentenek. A térségben a bevételi források nagy részét a következő 3 szektor adja: szolgáltatói (32%), ipari (35%) és kereskedelmi (24%) cégek. Mindemellett számos pénzügyi központ is található a vajdaságban. A szolgáltatói központ ezek közül az, amelyik legnagyobb mértékben fejlődik, ugyanis egyre több cég választja IT (Google,HP, Nokia Siemens), pénzügyi (Capgemini, IBM, Credit Suisse, UBS), ügyfélszolgálati (Amazon, Qatar Airways) vagy kutatás-fejlesztési SSC központjának  Wrocławot, a régió fővárosát, mely így Lengyelországban a harmadik legnagyobb üzleti szolgáltató központtá vált Krakkó és Varsó után. Nemcsak a külföldi cégek, hanem a lengyelek közül is soknak itt található a központja, mint például az Impel Business Solutionsnek, Casus Finanse-nak vagy a REC Globalnak. A növekvő SSC-kben beruházási potenciált látnak az építőipari cégek, így a magyar vonatkozású Trigránit is. Az ipari szektor a szolgáltatói szektor mellett a bevételek másik nagy húzóereje. A 90’-es évek óta számos nagy cég képviselteti magát a vajdaságban a háztartási gépek, autógyártó és elektronikai cégek közül. A németül jól beszélő, magasan képzett mérnököknek, szakmunkásoknak és gyakorlattal rendelkező specialistáknak a fizetése több esetben is már jelenleg eléri a nyugat-európai színvonala, tehát az olcsó munkaerő kínálta lehetőség különbsége a közeljövőben eltűnőnek látszik. A Legnica városban található, állami tulajdonú rézbányászati vállalat, a KGHM potenciális lehetőségeket lát a recski bánya újranyitásában. A nemrégiben bevezetett Wrocław-Krakkó-Budapest közvetlen autóbusz járat számos fiatalt vonz mind munkalehetőség, mind turisztikai célból Wrocławba is.

Opole

Opole a legkisebb lengyelországi vajdaság, a térségben található gazdasági övezetben főként az üzemanyag-energetikai, cement és ásványianyag kitermelés, élelmiszer-, vegy- és autóipar illetve bútor- és kokszgyártás a dominánsak. Az ipar 15%-át teszi ki a vegyipar, mely így a harmadik legfontosabb központjává teszi a területet. A helyi gipsz, cement és mészgyártás is kiemelkedő helyet foglal el az országos ranglistán. Számos külföldi cég lengyelországi gyára, székhelye található a vajdaságban, mint például a ZOTT, a Schoeller, a Bekaert NV, a Norgips, a Kludi Armaturen (építőipar), a Chaufourneries de Hergenrath (cement és mészgyártás); a Nutricia, a Schooner Capital Corporation (élelmiszeripar) és a Citroen. A hazai cégek közül energiai erőművek, kokszolóüzemek, mészgyártó üzemek vannak a régióban. A nehézipari vállalatokon kívül az élelmiszeripar a legjelentősebb, mely főként a zöldség-gyümölcs tartósításra, tejtermékek feldolgozására, pékáru, cukrászati és édességek gyártása a legfontosabbak. A lengyelországi cukorrépa, gabona és repcetermesztés középpontja az opolei vajdaság. Infrastrukturális szempontból nagyon fejlett a térség, viszont a befektetési területeinek az ára sokkal alacsonyabb, mint a környező vajdaságoké, így vonzó lehet további beruházások számára. A magyar külkereskedelem bővítése számára óriási lehetőségeket tartogat az Opolei Vajdaság, amely már ma is a magyar kukorica egyik legnagyobb importőrje, erős parasztgazdaságai pedig a magyar mezőgazdasági gépek számára jelenthetnek ígéretes piacot.

Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie)

A vajdaságra észak-dél irányú ipari-mezőgazdasági megosztottság jellemző. Fontos ásványi anyag és építőanyag kitermelői forrásokban gazdag. A Krakkó és Varsó között félúton található Kielcében, a Szentkereszt vajdaság fővárosában, elhelyezkedésének köszönhetően évente megközelítőlegesen 50 vásárt, kiállítást tartanak. Másrészt, a két nagyváros árnyéka veszélyforrást jelent egyben, ugyanis felszívja a helyben képzett munkaerőt, így vannak olyan területek a régióban, ahol 26% körül mozog a munkanélküliség. A Starachowice városhoz tartozó különleges gazdasági övezet olyan nagy cégeknek ad otthont, mint például a MAN vagy a Cersanit. A gazdasági szektoron túl a régió egészségügyi központja.