Fontosabb Információk

Fontosabb külkereskedelem-technikai tudnivalók

Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása

Lengyelországban a külkereskedelmi tevékenység végzése minden gazdálkodó számára alanyi jog. A külgazdasági politika a gazdasági miniszter hatáskörében van. Az EU-hoz történt csatlakozással Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is a közösségi vámunió területévé, az EU egységes belső piacának részévé vált. Ebből adódóan az EU-tagállamok közötti forgalomban az import, ill. export fogalmát a “közösségen belüli beszerzés” és a “közösségen belüli értékesítés” váltotta fel. Az áruk szabad áramlásának közösségi elve érvényesül minden olyan árura (azaz uniós terméknek minősül minden olyan áru), amelyet egészében az Európai Unió egy vagy több tagállama területén hoztak létre vagy az EU egyik tagállamába legálisan hoztak be és ott belföldiesítették. Általánosságban minden termék és szolgáltatás korlátozás nélkül kerülhet kereskedelmi forgalomba. A szabály alól azonban vannak kivételek. A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló 2004. július 2-i törvény szerint engedélyköteles például a rendőrség és katonaság számára készült termékek és technológiák (robbanószerek, fegyverek és lőszer, valamint ezek részei és kiegészítői) importja és exportja. Egyes gazdasági tevékenységek kizárólag megfelelő engedélyek (koncesja) birtokában végezhetők. Külön jogszabály vonatkozik ezen kívül olyan termékek exportjára és importjára is, mint pl. a veszélyes anyagok (a „szabályozott tevékenységek” között a szabályozás megkülönböztet koncesszióhoz és licenchez kötött, valamint engedélyhez kötött tevékenységeket). Országaink átvették az ÁFA-bevallási, ill. ÁFA-alanyisági, a jövedéki, az áru megfelelőség tanúsítási, a kereskedelmi mennyiségre vonatkozó, a közösségi közvetlen exporttámogatási, az export promóciós, a piacvédelmi, a közbeszerzési jogi szabályozási rendszert és alárendelték magukat az Unión kívüli ún. harmadik országokkal szemben érvényes egységes uniós külkereskedelmi szabályozó rendszernek. Ez utóbbi vonatkozásában az ipari termék forgalomra a Gazdasági Minisztérium (Ministerstwo Gospodarki) adja ki az aktuális uniós kereskedelempolitikai előírások alapján szükséges engedélyeket, míg az agrár-élelmiszeripari termékeket tekintve az Agrárpiaci Ügynökség (ARR) - mely egyben az agrárkifizető hely is - illetékes. A közösségen belüli áruforgalom ellenőrzése és statisztikája a tagországok adóhatóságai részére benyújtott bevallásokon és az INTRASTAT statisztikai adatszolgáltatáson alapul. A tranzit csak az EU területére belépő, ill. az onnan kilépő árukra kerül alkalmazásra az NCTS (Új Számítógépesített Tranzitrendszer) keretében.

2007. december 22-től Lengyelország - Magyarországhoz hasonlóan - a schengeni övezet részévé vált. A keleti határátkelőhelyek áteresztőképessége azonban továbbra is hosszú várakozást és vámkezelést eredményezhet a kilépő/belépő pontokon.

Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége  

Lengyelország Európai Uniós csatlakozása óta a közvetlenül alkalmazható EU vámszabályok, valamint az azokat kiegészítő nemzeti jogszabályok alkotják a lengyel vámrendszert. A nemzeti jogszabályi rész a 2004. március 19-i vámjogból, valamint az annak alapján elfogadott rendeletekből áll. 2004. május 1-től kezdődően Lengyelország az Európai Uniós vámszabályozást alkalmazza, amelynek alapeleme a Közös Vámtarifa (CCT). Az áruimportra vonatkozó közös vámtarifa természetesen csak az EU külső határain érvényesül. A vámtarifa valamennyi Európai Uniós tagállam esetében azonos, a vámtétel viszont a behozatal jellegétől, az árufajtától és az áru származásától függ. A vámtétel annak is függvénye, hogy az import gazdaságilag „érzékeny” termék-e. A vámtarifa nem egyetlen kodifikált jogszabályt, hanem jogszabály gyűjteményt fed le. A vámtarifa az áruosztályozás és az egyes osztályokhoz kapcsolódó vámtételek kombinációja, ami egyben magába foglal minden olyan közösségi jogszabályt is, ami az adott relációból érkező importáru kifizetendő vámtételére hatással lehet. A jelenleg érvényes és a 2010. január 1-től életbe lépő közösségi vámtarifa elérhető a lengyel PM honlapján keresztül (a Customs Service részben) www.mf.gov.pl. Létezik emellett egy „gyakorlati” vámtarifa is, a TARIC, ami az Európai Unió Hivatalos Közlönyében megjelenő közösségi jogszabályokat jeleníti meg. A TARIC olyan gyakorlatban alkalmazott eszköz, aminek informatív, de nem jogi szerepe van. Az áru behozatalánál a TARIC kódot kell feltüntetni a vámáru nyilatkozaton a szabad forgalmazás engedélyezése érdekében, illetve statisztikai célból. A TARIC kód a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyéből, illetve további két számjegyből áll, amihez speciális esetekben további egy vagy két négy-számjegyű kód is hozzáadódhat (pl. antidömping vámoknál). A TARIC rendszer magába foglalja az összes alkalmazható vámtételt és kereskedelempolitikai eszközt valamennyi termékre vonatkozóan, a rendszer sokféle jogi formában jelenik meg és állandóan változik. A TARIC alapvető eszköz a vállalatok számára, mert a rendszert napról-napra frissítik az új jogszabályok bevezetésével, a használatban lévő kvótákkal, stb.

A lengyel vámtarifa sajátos szabályait és a közös EU TARIC rendszerét egységes vámtarifa kereső rendszerbe foglalja az ISZTAR2 rendszer, amely a lengyelen kívül angol, német, francia nyelven érhető el. Az Európai Uniós vámeljárásra vonatkozó jogszabályok döntő részét a többször módosított Közösségi Vámkódex foglalja össze. A vámkódex tartalmazza az áruk kezelésének és használatának elfogadott formáit. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának honlapján egy adott vámkód speciális aspektusairól, ezen belül a származási országra, az áruértékre, az árutovábbításra, illetve a vámtételre vonatkozó szabályokról kaphatunk áttekintést http://ec.europa.eu.

Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint)

Az EU-n belül, Magyarország és Lengyelország között megszűntek a vámok, megszűnt az országhatárokon a vámellenőrzés, a vámáru-nyilatkozat és ezáltal az áru határátlépésének vámhivatali igazolása, valamint megszűntek a technikai akadályok is (minőségellenőrzés, növény- és állategészségügyi ellenőrzés). Ennek megfelelően a magyar árukat alapvetően a fuvarozáshoz előírt – az áru jellegéhez, fajtájához, stb. igazodó – okmányok kísérik.

Lengyelország 2011. január 1-én beindította az elektronikus Jövedéki Termék Továbbítási és Ellenőrzési Rendszert - EMCS PL (Excise Movement and Control System), mely kiváltja a papíralapú okmányokat. A felfüggesztett adóeljárás keretében közösségen belül jövedéki terméket Lengyelországba szállító alanyokra nézve kötelező az igénybevétele. A szeszesitalok és a dohányáruk csak zárjeggyel hozhatók forgalomba. Többek között ezeknek, mint közösségi szinten harmonizált jövedéki termékeknek és a nem harmonizáltak közé tartozóknak (pl. gépkocsik, nemes szőrméből készült termékek, egyes kozmetikai termékek, stb.) esetében a kijelölt vámhivatalok illetékesek a jövedéki adó beszedésére és a zárjegyekkel kapcsolatos tevékenységre. A zárjegyeket az importőr köteles beszerezni, s átadni az exportőrnek, akinek a kartonokba csomagolás előtt kell azokat az árura felragasztani.

Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények

Az EU egységes belső piacán minden tagországban azonos állategészségügyi rendelkezések vannak érvényben, így a megkövetelt bizonyítványok rendje is azonos. Pl. élőállat-szállítás esetén szükséges a magyar állategészségügyi hatóság által kiállított egészségügyi bizonyítvány csatolása. Reklamáció esetén azonban a szállítónak dokumentáltan bizonyítania kell az áruja minőségének, ill. szállításának és tárolásának EU-megfelelőségét. Az általános és aktuális lengyel állategészségügyi információk a lengyel Állategészségügyi Főfelügyelet (www.wetgiw.gov.pl) honlapján érhetők el. Friss zöldség- és gyümölcs közösségi eladása esetén az áruhoz nem szükséges magyar növény-egészségügyi igazolást mellékelni. Reklamáció esetén azonban a szállítónak dokumentálnia kell, hogy az áruját a vonatkozó EU-követelmények betartásával termelték, tárolták és szállították. Az élelmiszer termékek biztonságáért is az előállító (gyártó), ill. a forgalmazó felel. Minden élelmiszeripari cég számára kötelező a HACCP bevezetése és alkalmazása.

Az Európai Unión belül az árukra egységes biztonsági előírások vannak érvényben. Ennek megfelelően az érintett hatóságok, a bevizsgáló, tanúsító és ellenőrző intézmények a tagországokban egységes előírások alapján dolgoznak. Az EU műszaki tartalmú jogi szabályozása abból az elvből indul ki, hogy a termékért a gyártó felel. Ezért a közösségi irányelvek - a műszaki követelmények megfogalmazásán túl - megfeleltetést írnak elő a gyártók és forgalmazók számára, illetve előírásokat tartalmaznak a megfelelőség igazolásának módjára. A vizsgálat és a tanúsítás terén érvényes globális megközelítés elve szerint az irányelvekben megadják azokat a megfelelőség-értékelési eljárásokat, amelyeken egy-egy terméknek át kell esnie ahhoz, hogy az EU belső piacán szabadon kereskedelmi forgalomba kerülhessen. Az EU területén olyan áru nem hozható forgalomba, amely nem rendelkezik az EU-követelményeknek való megfelelést igazoló okmánnyal.

Lengyelországban a termékeket a forgalomba hozás helyén, a kereskedelemben a piacfelügyeleti hatóság, a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (www.uokik.gov.pl) ellenőrzi. Az ellenőrzés során bekérheti a termék megfelelőség-értékelési eljárása során elvégzett vizsgálatok eredményeit tartalmazó dokumentációt, újbóli vizsgálatokat kérhet, de jogosult a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizni, ill. megvizsgálni, hogy a gyártás, a raktározás körülményei megfelelőek-e. Az esetek döntő részében a CE jelölés elhelyezéséhez, ill. a forgalomba bocsátáshoz elegendő a gyártó megfelelőségi nyilatkozata az alapvető, ill. az irányelvekben előirt követelmények kielégítéséről pl. a termék tervezésének, gyártásának ellenőrzése, a harmonizált szabványok (EN) alkalmazása, saját hatáskörben elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján. Az ipari termékek minőség-tanúsításával a széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lengyel Bevizsgálási és Certifikációs Központ, ill. részlegei (www.pcbc.gov.pl), valamint a szakmai bevizsgáló intézetek (pl. ITB www.itb.pl - Építési Műszaki Intézet) foglalkoznak.

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok

Lengyelországban a nemzetközileg elfogadott bármely fizetési mód alkalmazható, természetesen az áru/szolgáltatás jellegétől és az ügylet más jellemzőitől függően. Ma már a lengyel cégek sem kényszerülnek az idegen fizetőeszközben kötött szerződések zlotyban történő nyilvántartására, sőt „belföldi forgalomban” is megengedett a külföldi fizetőeszközökben való elszámolás.

A fizetések technikai lebonyolításában a nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat nyújtó nagy lengyel bankok jó partnerek, banki oldalról kockázatokkal nem kell számolni. A multinacionális bankok közül egyre több Lengyelországban és Magyarországon is jelen van, működésükben, feltételeikben azonban eltérések lehetnek. Készpénzfizetés megengedett határösszege: 15.000 złoty. A nagy piaci verseny, kiváltképp a fogyasztási cikkek esetében, kikényszeríti a halasztott fizetést, de ezt csak fokozatosan, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeni fejleményeket figyelembe vevő korlátok között ajánlatos elfogadni. Napjainkban különösen tanácsos a partner több irányú leellenőrzése (céginformációs irodával és/vagy más módon), a rendszeres (személyes) kapcsolattartás és adott esetben a késedelem nélküli - jogi útra terelt - behajtás. Nagyobb üzlet esetén ajánlatos fontolóra venni a követelés biztosítását az erre szakosodott (pl. a magyar MEHIB, a lengyel KUKE vagy nagy nemzetközi) intézményeknél.

Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák

Lengyelországban a kínálat és a kereslet is hatalmas, igen diverzifikált. A lengyel piac továbbra is a vevők piaca. A piacra lépés és a piacon maradás legalább olyan követelményeket támaszt, mint a legfejlettebb nyugat-európai országok esetében, az üzlet létrehozása ugyanolyan szellemi, időbeli és anyagi ráfordítást (pl. reklám, kiállításokon való részvétel, személyes tárgyalások, stb.) igényel. A minőségben és árban versenyképes termék esetén is (már ennek a felmérése esetleg több, különböző régiókba tett utazást igényelhet, átfogó elemzést követel meg) a lengyel piacon elengedhetetlen a jól átgondolt, intenzív, komoly pénzügyi és szellemi befektetéssel járó marketing munka. Feltétlenül javasolt a vásárokon, üzleti rendezvényeken való legalább látogatói szintű részvétel.

A kapcsolattartás leggyakoribb formája az e-mail, valamint a fax és a telefon. Különösen fontos, hogy a piacra újonnan belépők a partner kérdéseire, üzleti leveleire haladéktalanul válaszoljanak még akkor is, ha a válasz nemleges vagy halogató. A lengyel piacot illetően két tényezőt/feltételt mindenképp figyelembe kell venni a piacra jutás kapcsán. Lengyelország több mint háromszor nagyobb területű Magyarországnál, nem főváros-centrikus és az egyes régiói is meglehetősen különbözőek és elkülönülnek egymástól. Célszerű tehát a regionális szemlélet alkalmazása és a specialitásoktól függően a terjeszkedés fokozatossága. Sajátos és a magyar viszonyoktól eltér a (kül)kereskedelem felépítése, amennyiben a nagykereskedelmi vállalatok legtöbb területen kihagyhatatlanok az elosztási-értékesítési láncból.

Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt fuvarozó cégek

Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha az árun vagy az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címke jól olvashatóan, lengyel nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges adatokat. Ezek az áru pontos megnevezése, gyártójának vagy forgalmazójának neve, címe, a származási hely, valamint minden olyan egyéb adat és információ (szavatosság, garancia, stb.), amely a fogyasztó számára fontos az áru tulajdonságainak és használatának megismeréséhez. A szeszesitalok és a dohányáruk csak zárjeggyel hozhatók forgalomba.

Az EU területén a tagországok közötti fuvarozás engedélymentes, így 2004. május 1-én magyar-lengyel vonatkozásban is megszűnt a fuvarengedélyek rendszere (kivéve a harmadik országra szóló engedélyeket). Mind az uniós, mind a belföldi árufuvarozásban hatályba léptek ugyanakkor a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szigorú előírások. Az EU területén közúti fuvarozásban csak az előirt feltételek teljesítése alapján kiadott EU-engedéllyel rendelkező cég vehet részt. Az engedélyből másolattal kell rendelkeznie minden kamionnak. A lengyel utakon a közúti fuvarozást a fegyverviselési és büntetési joggal is rendelkező Közúti Fuvarozási Felügyelőség (ITD) ellenőrzi. A felügyelő fekete egyenruhát visel sárga mellénnyel, és mellette kell, hogy álljon az autója az ITD felirattal. A meglehetősen gyakori, alapos ellenőrzés kiterjed a kamion műszaki állapotára, tengelynyomására, össztömegére, a gépkocsivezetőre, az okmányokra, a vezetési és a pihenőidő betartására – ez akár 1 hónapra visszamenőleg is vizsgálható – az előírt állatszállítási feltételek betartására, stb. A tapasztalatok szerint a legkisebb szabálytalanság is aránytalanul magas büntetések kiszabását és általában a gépjármű forgalmi engedélyének időleges (a büntetés befizetéséig, vagy a szükséges javítás elvégzéséig terjedő) bevonását is jelenti.

A lengyel utak használatáért 2011. július 1-től elektronikus kilométer alapú útdíj fizetési rendszer van érvényben, amely kiterjed minden 3,5 tonna össztömeg feletti járműre, illetve jármű együttesre. A díjak az autópályákon és gyorsforgalmi utakon 0,20 - 0,53 PLN/km, a kijelölt közutakon pedig 0,16 - 0,42 PLN/km között vannak. 2014-ben 264 kilométerrel bővült a fizetős közutak és autópályák hálózata, a legutóbbi bővítésről szóló rendelet alapján 2015. június 30-án a viaTOLL díjfizető rendszerbe tartozó hálózat teljes hossza 3162 km lesz, ebben kb.1073 km autópálya, kb. 1277 km gyorsforgalmi út és kb. 812 km egyéb országos közút található. Térkép elérhető: http://www.viatoll.pl/pl/pojazdy-ciezkie/mapa. A 2013. június 11-i minisztertanácsi rendeletmódosítás - (Dz.U. 2012/589. tétel) tartalmazza a díjtételeket. Az utak kezelése az Országos Közút és Autópálya Főigazgatóság (GDDKiA) hatáskörében van (honlapja: http://www.gddkia.gov.pl/1062/gddkia-website). Az új rendszerbe való bejelentkezésre, a díjfizetés módjára, az érintett utakra vonatkozó információk az alábbi honlapon találhatók meg kilenc nyelven, köztük angolul is: http://www.etoll.gov.pl

Fontos: az elektromos útdíj befizetés elmulasztásának ellenőrzése gyakorlatilag folyamatos, a kivethető büntetés mértéke továbbra is igen magas. (A korábbi útszakaszonként (kapunként) kivethető 3000 zloty (kb. 730 euró) helyett a büntetés maximális értéke jelenleg 1500 zl (kb. 365 euró), mivel a legfontosabb változásként egy vétségért egy napon csak egy alkalommal vethető ki).

A 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépkocsik és pótkocsis járművek közlekedése ünnepnapokon 7.00 - 22.00 óra között és az azokat megelőző napon 18.00 - 22.00 között tilos. Ezen járművek június vége és augusztus 31. között – az ünnepekre vonatkozó tilalmakat is figyelembe véve – csak korlátozottan közlekedhetnek. A forgalomkorlátozás a nyári tanítási szünet alatt pénteken 18-22, szombaton 8-14, vasárnap pedig 8-22 óra között érvényes. A pontos időpontok és korlátozások a www.gddkia.gov.pl honlapon találhatók meg. A kereskedelmi áruforgalomban ez alól kivételt képeznek a rendeletben felsorolt gyorsan romló és egyéb élelmiszereket (hús és ehető belsőség, hal, tejtermékek, tojás, vágott virág, friss és fagyasztott zöldség-gyümölcs, gomba, gabona, lisztes áru, zsírok és olajok, húsipari termékek, cukrok és édesipari termékek, zöldség- és gyümölcskonzerv, alkoholmentes italok, takarmány, cukorrépa, burgonya, préselt élesztő, gomba táptalaj), valamint az élő állatokat szállító tehergépkocsik.

2011. január 1-vel megváltozott a különjárati autóbuszok által nyújtott lengyelországi szolgáltatások után felszámított ÁFA elszámolás rendje. A megváltozott szabályozásról közvetlen tájékoztatást kaptak az érintett magyar hatóságok, illetve érdekvédelmi szervezetek (Magyar Közlekedési Hatóság, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, NiT Hungary). 2012. január 1-től egyszerűsített eljárás lépett életbe a más EU tagországban bejegyzett cégek által különjárati autóbusszal végrehajtott személyszállítási szolgáltatások ÁFA kötelezettségeinek elszámolási rendjében, bevezetve „VAT – különjárati személyszállítás” alanyként való bejelentkezés lehetőségét. Az áfa elszámolásához kötelezően előírt adószám megszerzésére vonatkozó nyomtatvány elektronikus úton tölthető ki, három nyelven és elektronikusan küldhető meg az Adóhivatalnak. A későbbi adóbevallás és fizetés is elektronikus úton történik. Lényeges tudnivaló azonban, hogy az egyszerűsített eljárást követően a cég nem kérheti vissza az üzemanyagszámlákban megjelenő áfa tartalmat, az egyszerűsített eljárás kizárja a lengyelországi AFA visszatérítés igénybevételének lehetőségét. Az áfa visszatérítést igénylő cégek a korábbi eljárás szerint kötelesek lefolytatni az adóalanyként való regisztrációt, illetve a későbbiekben az áfa elszámolást is.

Promóció, hirdetési lehetőségek

Tekintettel a hatalmas konkurenciára is, a jól megválasztott, tervszerű és folyamatos hirdetési tevékenység, cég-és termék promóció szinte elengedhetetlen feltétel a lengyel piacra lépéshez és a piaci pozíciók megőrzéséhez. Minden olyan promóciós módszer alkalmazható, mely a nemzetközi gyakorlatban ismert, elfogadott. Az elektronikus formák mellett nagy szerepet játszanak a különböző prospektusok, írásos tájékoztatók is, potenciális előnyt jelent, ha azok lengyel nyelven készültek. A promóciós tevékenység fontos területe a vásári (kiállítói vagy látogatói) részvétel.

A hirdetési lehetőségek rendkívül széles körűek. Mérlegelendő a nagy példányszámban megjelenő országos napilapokban való hirdetés, vagy a kisebb példányszámú, de színvonalas, a szűkebb célközönséget megcélzó szaklapokban (pl. élelmiszeripari, borászati, kozmetikai, vitorlás, hobby, autóipari, stb.) való megjelenés. Hatásosak az út menti óriásreklámok és a tv-hirdetések. Ugyancsak a termék jellege és a piaci célkitűzések, stb. dönthetik el egy-egy regionális lapban, vagy pl. kamarai kiadványban való hirdetés célszerűségét. Javasolható a hirdetéseknek a vásári megjelenéshez való időzítése. Egyes termékek reklámozását illetően (pl. gyógyszerek, alkoholos italok, dohányáru) jelentős korlátozások vannak érvényben és tilos a félrevezető reklám.

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások

A lengyel kereskedelmi, üzleti szokások, ill. az üzleti érintkezés normái és az üzleti morál a magyarországihoz hasonló. A magyarok iránti szimpátia csak a kapcsolatok építésében-ápolásában előny. A döntő a versenyképes ajánlat, az érdekeltség és a termék jó minősége. A lengyel kereskedők nagy többsége felkészült, kitűnően ismeri a piaci árakat, jól méri fel az érdekeltségi viszonyokat. Fontosak a személyes találkozások, különösen a magyarokat illetően. Személyes találkozással, lengyelországi úttal - a lengyel partnernek egy üveg magyar itallal, vagy más ajándékkal kedveskedve - jól elősegíthető a tartós üzleti kapcsolat kialakulása. Ez ugyanis lehetőséget ad az üzlethez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom kialakításához, a partneri kapcsolat feltételrendszerének teljes körű felméréséhez, a nehézségek, viták gyors és hatékony megoldásához. A találkozó sikeréhez természetesen elengedhetetlen, hogy a magyar fél felkészült, naprakész legyen a gyorsan változó lengyelországi általános és konkrét piaci viszonyokból. (Pl. a lengyel nagy- és kiskereskedők, boltok ajánlatának - minőségi és ár szempontból is - ismerete megkönnyítheti a tárgyalást, bizonyos lengyel hivatkozásokat kivédhetővé tehet.)

A lengyel partnerekre rendkívül jó benyomást tesz az a külföldi partner, aki a szorosan vett üzleti témákon túlmenően ismeretekkel rendelkezik a lengyel gazdasági-politikai helyzet alakulásáról, a lengyel történelemről. A magyar vállalatok lengyel tárgyalópartnerei különösen értékelik a magyar-lengyel történelmi vonatkozások ismeretét. A legismertebb idegen nyelv az angol, de tudásszintje igen különböző (a német és különösen más nyelvek ismerete messze elmarad az angoltól). Az első ajánlatot érdemes lengyelül megküldeni és egyben megtudakolni, milyen más nyelven, kivel tudnák tartani a kapcsolatot. Bemutatkozásnál és találkozó alkalmával szokás a kézfogás. A névjegy használata elengedhetetlen. A lengyeleknél a tegeződés nem olyan elterjedt, mint Magyarországon, kollégák, kolléganők is gyakran magázódnak.

Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog)

A lengyel üzleti etika megfelel az átlagos közép-európai szintnek. A nem szerződésszerű teljesítés, ill. a szerződésszegés az üzleti kapcsolatokban – akár objektív, akár szubjektív okok miatt – reális, napjainkban is még gyakori veszélyként jelenik meg (a partnervállalat csődbe mehet, átalakulhat, lecserélődhetnek a vezetők, változhatnak lehetőségei, érdekeltsége). A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar-lengyel viszonylatban is a partner nem kellő ismerete, a pontatlan vagy hiányos, a részletekre és az érdekekre csak felületesen figyelő szerződéskötés a legtöbb vitás ügy "kiindulópontja". A szerződésszegés valószínűségét a partner "többoldalú" átvilágítása és a szerződés elkészítésénél egy jogász segítő-ellenőrző munkája töredékére csökkentheti. Ez utóbbi különösen igaz Lengyelországra, ahol a jogszabályok bonyolultak, gyakran változnak és főképp a jogalkalmazási „kockázatok” magasak. A lengyelek jó kereskedők és üzleti viszonyaikat a partner "erősségeinek" és "gyengeségeinek" felmérésével szigorú érdekeltségi szempontok-tényezők vezérlik.

A lengyel nyelv használatáról szóló törvény legutóbbi módosítása értelmében már nem kell a külföldi kereskedelmi partnerrel kötött idegen nyelvű szerződést lengyel nyelven is aláírni. Ha a szerződés mégis több nyelvi változatban készülne, feltétlenül ki kell kötni a vita esetén mérvadó változatot. A belföldi piacon a lengyel nyelvhasználat kötelező különösen a fogyasztókkal kötött szerződésekre, a munkaszerződésekre, az áruk, a szolgáltatások megnevezésére, az ajánlatokra, a garancia feltételekre, a számlákra, a nyugtákra, a reklámra, a kezelési utasításokra, az áruk és szolgáltatások műszaki leírásaira. A külföldi áru lengyel nyelvű jelzéssel való ellátásáért az importőr (ill. a lengyel forgalmazó) felel. A szerződésben ajánlatos kikötni a bírósági illetékességet, mely optimális esetben lehet magyar bíróság is. Lengyelországban, a nemzetközi kereskedelemben az adás-vételiszerződésekből, a szállításból, a szállítmányozásból, az áru raktározásából és biztosításából stb. adódó vitákat az Országos Gazdasági Kamara (KIG) mellett működő Választottbíróság is eldöntheti, ha a szerződésben ezt kikötik a felek. Ennek hiányában legkésőbb a per indítása előtt a partnernek a Választottbíróság illetékességébe bele kell egyeznie. A bíróságról és szolgáltatásainak feltételeiről részletes információ áll rendelkezésre lengyelül és angolul a www.sadarbitrazowy.pl honlapon. A Választottbíróság a vitát viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt eldönti. Ezt azért fontos megemlíteni, mert Lengyelországban a gazdasági bíráskodás nagyon lassú, az ítélethozatal átlagos ideje ezer nap. Vitás ügy, ill. szerződésszegés felmerülésekor a tény- és jogszerű reklamációt haladéktalanul meg kell küldeni a lengyel partnernek és meg kell kezdeni a konkrét egyeztetéseket. Hiba, ha a partner álláspontját, helyzetét figyelmen kívül hagyva, a reklamációs tárgyalásokat nem a kompromisszumra való törekvés, nem a kölcsönös tisztelet és a mindkét fél részéről elfogadható megoldás keresése irányítja. Ez a partneri kapcsolatot esetleg jóvátehetetlenül elmérgesíti és elveszi az esélyt az optimális megoldás elérésétől. Lehetséges megoldások: elállás, kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, hibás teljesítésből adódó csere, javítás, árengedmény.

Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások

Lengyelországban a kiállítások, a vásárok és más üzleti rendezvények fontos, számos területen egyre jelentősebb szerepet játszanak az üzleti életben. Jól követhető tendencia a szakkiállítások, specializált rendezvények irányába való elmozdulás. A vásári részvétel emberi és üzleti feltételei egyre kevesebb panaszra adnak okot, a vásárszervezők mind hatékonyabb általános promóciós tevékenységgel támogatják a résztvevőket és minden igényt kielégítő kiegészítő üzleti szolgáltatásokat ajánlanak. A keresett vagy ajánlott termékkör jellegének, a megcélzott régiónak vagy felhasználó-fogyasztó körnek a figyelembevételével ajánlatos a kiállítói részvételt vagy a látogatást megtervezni. A legnagyobb vásárváros Poznań, de több más nagyváros is, köztük Varsó, Kielce, Krakkó, Katowice, Łódź, Gdańsk is színvonalas nemzetközi vásárok színhelye.

A vásárokról és a vásárszervezőkről tájékozódni lehet (angolul is) a www.polfair.com.pl honlapon. Az érdeklődők figyelmét felhívjuk, hogy a kiállítások, különösen a kisebb kiállítások, rendezvények időpontja gyakran változik, ezért minden esetben aktuálisan is ellenőrizni szükséges a korábban megszerzett információkat. A legjelentősebb vásárszervezők honlapjai az alábbiak:

www.mtp.pl;

http://www.expokrakow.com

www.targikielce.pl;

www.mtk.katowice.pl;

www.targi.lublin.pl;

www.expo21.pl;

www.ztw.pl;

www.muratorexpo.pl;

www.interservis.pl;

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG LÉTESÍTÉSÉNEK LEHETSÉGES FORMÁI

• Külföldi partnerek javára ügynöki-képviseleti szolgáltatások nyújtására ügynöki szerződés köthető lengyel természetes vagy jogi személlyel. Előbbi esetében a vállalkozást a helyileg illetékes önkormányzatnál kell nyilvántartásba vetetni.
• A vállalati képviselet tevékenysége kizárólag a külföldi vállalat reklámozására és promóciójára terjedhet ki. A Gazdasági Minisztérium vezeti nyilvántartásukat.
• A fióktelep a külföldi cég szervezetileg önálló lengyelországi részlegének minősül, melyet a székhelye szerinti illetékes cégbíróságon cégjegyzékbe kell vetetni.
• A korlátolt felelősségű társaság esetében a minimális törzstőke 5.000 PLN[1] (cca. 1195 EUR), melyen belül a pénzbeli és a nem pénzbeli törzsbetét közötti arány nincs kikötve.
• A részvénytársaság előirt alaptőkéje minimum 100.000 PLN (cca. 23.909 EUR).
• Az Európai Társaság 120.000 EUR minimális tőkével alapítható.
• A Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó polgári jogi társaság nem vállalkozás, csak a társaság egyes tagjai minősülnek vállalkozóknak.
• A közkereseti társaság minden tagja teljes vagyonával korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért.
• A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget.
• A partnertársaságot szabadfoglalkozású természetes személyek alakíthatják (pl. ügyvédek, adószakértők, könyvelők, tolmácsok, szabadalmi ügyvivők stb.).

A telephely működésének feltételei

A képviselet működtetéséhez tekintettel a cég és az alkalmazottak után számos bejelentési kötelezettségre ajánlott könyvelő, vagy könyvelő cég szolgáltatásait igénybe venni, akik teljes körűen ellátják ezt a feladatot. A cég díja 2500-3000 PLN havonta. Jogász, munkaügyi vagy tűzvédelmi céllal nincs szükség állandó megbízásra, a cég felállításánál van szükség ilyen szolgáltatások igénybe vételére. A munkaügyi intézendőket a könyvelő cég elvégzi. Tűzvédelmi oktatásban az alkalmazottaknak az elején részesülniük kell, az erről szóló dokumentumnak az irodában meg kell lennie.

A bérlemény / telephely ellenőrzésére felhatalmazott hatóságok, szervek:

Pénzügyi háttér szükséges (bankszámla, pecsét, tevékenységtől függően áfás pénztárgép, bevétel elég excel formában

A korlátolt felelősségű társaság alapításának menete

Új megoldás van az elektronikus úton történő Kft. az ún. S24 alapításra. A beadvány formanyomtatvány kitöltése bejelentkezés után az https://ems.ms.gov.pl/ honlapon történhet.  Az S24 társaságok alapításáról a helyileg illetéke KRS részlegek döntenek, munkanapokon, a bíróságok munkaidején belül.

Az alapítási okmányokat és/vagy bejegyeztetési beadványt aláíró Felhasználó/-knak rendelkezniük kell a rendszerben aktív felhasználói számlával (a rendszer login és jelszó megadását kéri a beadvány minden aláírójától.)

A hagyományos úton történő kft. bejegyeztetés menete:

1.  A társasági szerződésnek (umowa spółki) lengyel nyelven ügyvéddel történő elkészíttetése és közokirat (akt notarialny) formában történő aláírása. A társasági szerződés aláírásakor a személyes megjelenés illetve külföldi személyek esetén a hites tolmács jelenléte kötelező. Ezzel az ún. előtársaság jön létre.

2.   A Kft. részére zloty- ill. konvertibilis valuta számla nyitása devizabankban az ország területén. A nyitáshoz a minimális betét 1.000 PLN. A számlanyitási kérelmet a Kft. ügyvezetője/igazgatója vagy az alapító cég tulajdonosa/vezetője által közjegyző előtt meghatalmazott személy írja alá és pecsételi le, bemutatva a meghatalmazását. A törzstőkét – külföldi alapító esetében - konvertibilis valutában kell átutalni bankon keresztül a megnyitott bankszámlára.

3.   A Kft. bejegyeztetése a társasági szerződés aláírását követő max. 6 hónapon belül a székhelye szempontjából illetékes cégbíróságnál.

4.   A Kft. bejegyeztetésének kihirdetése a jelenleg már csak elektronikus formában működő "Monitor Sądowy i Gospodarczy" c. cégbírósági közlönyben történik a cégbíróság közvetítésével.

5.   A Statisztikai Hivatal (GUS) által vezetett REGON statisztikai szám megkérése a területileg illetékes vajdasági statisztikai hivatalnál (illetékmentes és azonnal kiadják).

1. A Kft. részére a területileg illetékes adóhatóságnál NIP adószám és ÁFA-szám (Lengyelországban használatos rövidítés: VAT) megszerzése, valamint a NIP és a VAT-szám birtokában a Kft. gazdasági tevékenységének adózásra való bejelentése.

A NIP adószám iránti kérelmet be lehet adni a cégbíróságon, amely azt továbbítja az adóhivatalhoz.

1. A NIP számot tartalmazó cégbélyegző elkészíttetése.
2. A Kft. bejegyeztetése a Társadalombiztosítási Intézetnél (ZUS) - az első dolgozó felvételétől számított 7 napon belül az alkalmazás tényét be kell jelenteni a területileg illetékes ZUS kirendeltségnél. Illetékmentes.
3. A Munkaügyi Főfelügyelet (Główny Inspektorat Pracy) értesítése a foglalkoztatásról (a munkafeltételekről stb. nyomtatvány kitöltése).
4.  Tevékenységi vagy egyéb engedély beszerzése.

Koncesszió jellegű tevékenységi engedélyt (koncesja) a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény – Ustawa o swobodzie działalności gospodarczej - hat területre ír elő. Az engedélyező hatóság a szakminisztérium.

Nagyon fontos alapszabály, hogy Lengyelországban csak az itteni közjegyző előtt, hites tolmáccsal elkészített meghatalmazást fogadják el céges ügyintézéshez.  A részlegvezető megbízásához, illetve a társasági szerződés aláírásához az ügyvezető kiutazása szükséges.

A bejegyzés időigénye kb. 2-3 hét. Tekintettel arra, hogy ezek a folyamatok rengeteg helyi, jogszabály és nyelvismeretet követelnek, a társasági szerződés elkészítését és a cégbírósági ügyek intézését ügyvédre, vagy consulting cégre célszerű bízni, melynek költsége kb. 2.000 - 4.500 PLN, a bejegyeztetés időtartama max. 2-3 hét. A társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalása (5.000 PLN törzstőke esetén) kb. 550 PLN-be, a cégbírósági bejegyzés és a bejegyzés kihirdetése a cégbírósági közlönyben 1.000 PLN-be kerül. Az ÁFA nyilvántartásba való felvétel, cégkivonat, illetékek költsége kb. 200 PLN.

Jogász, közjegyző közreműködésére szükség van, a bejegyzéshez, költségigénye: kb. 200-300 PLN. A külföldi vállalat, – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e Lengyelországban részleggel vagy telephellyel – amennyiben az áru és szolgáltatás forgalmi adóeljárás értelmében Lengyelország területén gazdasági tevékenységet folytat, az első AFA számla kiadását megelőzően köteles nyilvántartásba vetetni magát az illetékes adóhivatalnál ÁFA adóalanyként. Külföldi cég részlege nem kaphat alanyi adómentességet.

Beruházási kedvezmények

A beruházás-ösztönzés Lengyelországban alkalmazott pénzügyi eszközei teljes mértékben megfelelnek az Európai Uniós szabályozásnak az átmeneti időszak keretében Lengyelország számára biztosított kivételektől eltekintve (pl. a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó szabályozás). Ezek az eszközök több jogforrásforrásból származnak, nincs egy kizárólagos törvény, amely a beruházások számára nyújtott támogatásokat szabályozná. Az általános jogszabályi kereteket az állami támogatások szabályozásáról szóló 2004. április 30-i törvény (módosított, egységes szövege megjelent: Dz.U. 2007/59, 59. tétel) és a parlament által 2002. március 20-án elfogadott, azóta többször módosított, a beruházások pénzügyi támogatásáról szóló törvény adja.

A beruházások Lengyelországban is regionális támogatásban, az érzékeny, ill. prioritást élvező szektorokban végrehajtott beruházások szektorális támogatásban, valamint horizontális támogatásban részesülhetnek. A horizontális keretekben megvalósuló támogatási formák a regionális támogatás keretein túl nyúló segítséget biztosítanak egyes különleges projektekre, mindenekelőtt a K+F és a környezetvédelem területén. A beruházások pénzügyi támogatásáról szóló törvény nem vonatkozik többek között a műszálgyártásra, a szénbányászatra, a vas- és acéliparra, stb.

A regionális támogatás megszerzése 4 formában lehetséges:

• személyi vagy vállalati jövedelemadó mentesség a különleges gazdasági övezetekben,
• ingatlan adó mentesség,
• egyedi elbírálás alapján kormányzati támogatás (grant),
• EU alapokból (alapvetően a Strukturális Alapokból) való támogatás.

A fenti támogatások közül egyelőre még több is igénybe vehető egyszerre 1-1 projekthez, de összesítve nem haladhatják meg az adott régióra vonatkozó maximális támogatási (intenzitási térkép szerinti) szintet (a kvalifikált költségek 30-40-50%-a, a KKV szektor esetén +20, ill. +10%).

A lengyel Pénzügyminisztérium bizonyos szigorításokat kíván bevezetni a támogatási formáknál, melynek lényege, hogy a befektetőnek kell választania, melyik támogatási formát kívánja igénybe venni. A jelenlegi szabályozás szerint már 2026-ig meghosszabbítottan működő, összesen 20 ezer hektár területet meghaladó 14 különleges gazdasági övezet valamelyikében való letelepedés szigorú kritériumokhoz kötött (bizonyos ágazatok és tevékenységek kizárva, minimum 100 ezer euró beruházás, legalább 25% saját rész, a vállalkozás és a munkahelyek 5 évig /KKV-k esetében 3 évig/ történő fenntartása), emellett az adott övezet (formai) engedélye is szükséges. Csak az ezekben realizált invesztíció ad lehetőséget vállalati/társasági vagy személyi jövedelemadó mentesség igénylésére. Az ingatlanadó mentesség a különleges gazdasági övezetekben általános, de azokon kívül is általában megkaphatja ezt a támogatást a beruházó.

Egyedi kormánytámogatás (grant): A lengyel gazdaság szempontjából prioritást élvező beruházásokra köztámogatás (egyedi kormánytámogatás) adható a kiemelt szektorokban, amelyről a Gazdasági minisztérium dönt.

1. A nagyberuházásokat Lengyelországban a lengyel Minisztertanács által 2011. július 5-én elfogadott „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások támogatási programja 2011-2030 időszakra” program szabályozza. Ennek keretében van lehetőség finanszírozási segítség (ún. grant) nyújtására. A Program lengyel nyelven az alábbi linken található: 

https://www.gov.pl/attachment/beea01dd-f6ad-4e45-8ba3-ba0ca25e22d2

A Program keretében nyújtható támogatásokra mintegy 3 483,4 M PLN áll rendelkezésre, a pályázatokat 2025 végéig lehet benyújtani.

2. A lengyel gazdaság szempontjából prioritást élvező beruházásokra egyedi kormánytámogatás az alábbi szektorokban vehető igénybe: 1. Járműipar, 2. Elektronikai ipar, 3. Repülőgépipar, 4. Biotechnológia, 5. Korszerű szolgáltató központok, 6. K+F tevékenység. A támogatás ún. „óriás” beruházások (beruházási érték 750 millió zloty és min. 200 új munkahely teremtése vagy 500 millió zloty és min. 500 új munkahely teremtése) esetén igénybe vehető a fenti szektorokon kívül is.

A támogatás két címen vehető igénybe: a) a munkahelyteremtés kvalifikált költségei, b) a beruházás kvalifikált költségei.

a) Munkahelyteremtés költségeinek támogatása (munkahely-teremtési grant)

 b) Új invesztíció beruházási költségeinek támogatása (beruházási grant)

https://cowprawiepiszczy.com/2023/07/nowy-program-wspierania-inwestycji-wszedl-zycie/

https://doradcy365.pl/dotacje-ulgi-i-subwencje/dotacje-dla-istniejacych-firm/granty-rzadowe/

3. Az egyedi kormánytámogatások esetében a befektető egy intézménnyel, a PAIH befektetési ügynökséggel áll kapcsolatban, vagyis egyablakos rendszer működik. A támogatás megítélése mindamellett tárcaközi egyeztetéssel történik. A döntéshozatal menete: Az egyedi kormánytámogatásért a beruházó a PAIH befektetési ügynökséghez fordul s nyújtja be az erre kialakított formanyomtatvány alapján a beruházási tervre vonatkozó legfontosabb információkat, a formanyomtatványt a beruházó képviseletére jogosult képviselő aláírásával kell ellátni. A PAIH terjeszti elő döntéshozatalra a tárcaközi bizottság részére a projektet az alapvető információkkal és a javasolt pénzügyi támogatás nagyságrendjével, a PAIH-nak a támogatásra vonatkozó pozitív vagy negatív ajánlásával együtt. A támogatásról tárcaközi bizottság hozza meg a döntést, amely a Pénzügyminisztérium, Kincstárügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Infrastruktúra minisztérium, Regionális Fejlesztési Minisztérium, Felsőoktatási minisztérium, a Miniszterelnöki Kancellária és a Fogyasztóvédelmi Hivatal államtitkári vagy helyettes államtitkári szintű képviselőjéből áll. Az egyedi kormánytámogatási döntés végrehajtásáért a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium a felelős. Évente három alkalommal, február vége, június vége és október végéig terjeszti fel a PAIH a tárcaközi bizottság elé, indokolt esetben, az állam számára kiemelt jelentőségű beruházás esetén ad hoc ülés összehívására is van lehetőség. A döntést követően a PAIH tájékoztatja a potenciális beruházót a bizottsági döntésről, az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a beruházás támogatásáról pozitív döntés született, a beruházó részére a gazdasági minisztérium szándék nyilatkozatot állit ki a beruházás megkezdésére vonatkozóan. A támogatás a lengyel gazdasági miniszter és a beruházó által megkötött, általában több évre szóló kétoldalú szerződés keretében kerül folyósításra, mely részletesen szabályozza a kifizetések rendszerét, a tényleges kifizetések a szerződésben rögzített kötelezettségek időarányos teljesítése alapján valósulnak meg.

Az EU Strukturális Alapokból való támogatás konkrét feltételekhez kötött (pl. szolgáltató központok kialakítása esetén minimum 100 új munkahely létrehozása, de kutató-fejlesztő központ esetében 10 új munkahely teremtése minimum 2 millió zloty beruházás mellett). A (pont)értékelési szempontok között pedig az általános jellegűeken (pl. a szolgáltató központ típusa, az új munkahelyek száma, stb.) túlmenően még olyan tényezők is szerepelnek, mint képes-e a vállalkozás a kutatás eredményeit a gyakorlatba átvinni, versenyképes lesz-e a projekt eredménye, stb. A maximális támogatási szint: vállalkozásonként maximum a kvalifikált költségek 30%-a (K+F központ esetében 50%-a) vagy az új munkaerő foglalkoztatásának 2 éves bruttó, a kötelező járulékokkal növelt bérköltsége.

A támogatások rendkívül szerteágazó formái, folyamatosan változó feltételei, szükségessé teszik, hogy a tervezett beruházások jellegének figyelembe vételével a beruházó tárgyalásokat, egyeztetéseket folytasson mindenekelőtt a Lengyel Információs és Beruházás Támogatási Ügynökséggel (www.paih.gov.pl/en/), a támogatások nyújtóival, a Fejlesztési és Technológiai Minisztériummal (https://www.gov.pl/web/rozwoj-technologia) és a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökséggel (www.parp.gov.pl), valamint az önkormányzatokkal.